Kevésbé köztudott tény, hogy napjainkban a kismedencei szervek, köztük a méh süllyedése is egyre gyakoribb jelenségek. Ennek ellenére ez a probléma továbbra is tabu témának számít. A kismedence szerveit izomcsoportok összessége tartja és szalagok stabilizálják. A méhsüllyedés akkor alakul ki, ha a gátizom már nem tud megfelelni tartó funkciójának, meggyengül és ennek következményeként a méh a hüvelybe süllyed, ha a méh a hüvelykimenetből kezd kilépni prolapsusról – prolapsus uteri- beszélünk.
További infomráció:www.gynoprotect.hu

A hüvely- és méhsüllyedéses – végbélsérv, hólyagsérv stb. - problémák gyakoriságáról

Már maga az a tény, hogy felegyenesedve járunk óriási megterhelést jelent a gátizomzat számára, hiszen a kismedence szervei folyamatos nyomást fejtenek ki erre a területre. Ha a gátizomzat nem elég erős, nem tud ellenállni a szervek által kifejtett nyomásnak és egyszerűen engedi azokat a hüvelybe süllyedni - ha ez a probléma fokozottabban jelentkezik a végbél felőli oldalon, végbélsérvről, rectoceléről, vagy végbélsüllyedésről, ha a hólyag felőli oldalon mutatkozik, hólyagsérvről, cystoceléről, vagy hólyagsüllyedésről is beszélünk a méhsüllyedés mellett. Bár hihetetlen mértékben tabu téma még ma is, a kismedencei szervek valamilyen fokú süllyedése, ide értve a méhsüllyedést is, egyáltalán nem ritka jelenségek. Igen csak nagy kihívást jelent azt az arányszámot felállítani, amely azon hölgyeket reprezentálja, akik valamilyen fokú süllyedésben szenvednek, miután csak azokról a betegekről beszélhetünk, akik orvoshoz fordulnak.


Egy, a Nemzetközi Inkontinencia Társaság - Nemzetközi Urogynekólógiai Szövetség (International Incontinence Society - International Urogynecological Association, Congres ICS-IUGA) Kongresszusán bemutatott holland tanulmány fontos információkra irányította rá a figyelmet (Neurourology and Urodynamics, vol.23, n°5/6, 2004 : 401-402). 2750 fő 45 és 85 év közötti hölgyet kértek meg arra, hogy egy olyan kérdőívet töltsenek ki, mely a méh- és hüvelysüllyedéses zavarokat vizsgálta. 1375 hölgy válaszolt végül is a felkérésre és közülük 653 véletlenszerűen kiválasztott tett eleget a nőgyógyászati vizsgálati kérésnek is. A vizsgálat eredménye: a 45 és 85 év közötti hölgyek körülbelül 40 %nál lehetett valamilyen fokú süllyedést kimutatni (2, 3 vagy 4 fokút). Vigyázat! Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mind a 40% komoly panaszokkal küzdött, pusztán azt, csakúgy, mint az inkontinencia esetén, hogy különböző típusú és fokú elváltozást, vagyis méhsüllyedést, hólyagsérvet, végbélsérvet stb diagnosztizáltak, és ezek közül azon típusok aránya, melyek komolyabb panaszokat okoztak körülbelül 15 % ra volt tehető. Azért ez mégsem elhanyagolható arányszám- főleg, ha számításba vesszük, hogy a panaszok a gyenge gátizomzat erősítése nélkül rendszerint súlyosbodnak!


Melyek a hüvely- és méhsüllyedés rizikó faktórai?

- A nehéz hüvelyi szülés, főként fogó, vagy egyéb sérülést okozó eszköz alkalmazása a legjelentősebb rizikó faktor
- Az életkor, illetve a menopauza szintén rizikó tényezők, az ösztrogén szint ugyanis csökken, a szövetek veszítenek rugalmasságukból, és a gátizomzat már nem tudja olyan hatékonyan biztosítani a kismedencei szervek tartó funkcióját
- A kismedence régiójában történt operációk
- Hivatásos sporttevékenység, mely nehéz súlyok emelésével, vagy folyamatos álló helyzettel társul
- Genetikai adottságok


Melyek a hüvely- és méhsüllyedés tünetei?

- Állandó nyomásérzet a kismedence tájékán
- Állva, járva kellemetlen, húzó érzés, derékfájás
- A hüvelyben vagy súlyosabb esetben a hüvelybemenet területén a beteg "kidudorodást" tapint
- Méhsüllyedés esetén, ha az már előre haladottabb állapotú, a beteg a méhszájat a hüvelybemenet környékén látva könnyen felállíthatja a diagnózist


A méh- és hüvelysüllyedéses deformitások (cystocele, rectocele stb) műtét nélküli kezelése, valamint a hüvelyplasztikai műtétek problematikája

A hüvely- és méhsüllyedés korrekcióját célba vevő - hólyagsérv, végbélsérv stb.- hüvelyplasztikai műtétek – mellső-, hátsófali hüvelyplasztika, Manchester plasztika, /méh-/szalagok megrövidítése, "felvarrása", TVT szalagok alkalmazása stb. - alapvető problémája abban rejlik, hogy miután az említett deformitások oka a gyenge gátizomzat, a műtétek elvégzése után sem oldódik meg a kismedencei szervek alátámasztási nehézsége, amit egy erős gátizomzatnak kellene ellátnia, a gátizomzat ereje ugyanis a hüvelyplasztikai műtétek elvégzésétől nem növekszik.

Következésképpen a műtétek sok esetben nem érik el a kívánt hatást, illetve a műtétet követően a panaszok kiújulnak. Még, ha sikerül is valamilyen módon a lesüllyedt szerveket eredeti anatómiai pozíciójukba visszaállítani, azok funkcióbeli problémája továbbra is megoldatlan maradhat- miután a gátizomzat felelős a húgycső és végbél zárásáért és a szexuális érzékelésért is, nem csak a kismedencei szervek alátámasztásáért, gyengesége esetén ezen területek funkcióbeli problémája sokszor továbbra sem oldódik meg, a hüvelyplasztikai műtét elvégzése után sem!
Természetesen léteznek esetek, problémák, amikor a műtéti beavatkozás elkerülhetetlen. Miután azonban minden műtét számos rizikó faktorral rendelkezik, minden lehetséges esetben érdemes lehet megfontolni a konzervatív, azaz a műtét nélküli terápia lehetőségét – arról már nem is beszélve, hogy egy elkerülhetetlen műtét eredménye is sokkal pozitívabb, "tartósabb" lehet, ha a gátizomzat már megerősödött valamilyen mértékben.


Komplex konzervatív terápia a hüvely- és méhsüllyedés kezelésére


A gátizomzat erejének növelése tehát nélkülözhetetlen fontosságú ahhoz, hogy ellensúlyt képezhessen a kismedencei szervek nyomásakor, hogy biztosítani tudja, hogy ezek a szervek anatómiailag "megfelelő helyükön maradjanak". A gátizomzatnak azonban nem csak tartania kell a kismedence szerveit, hanem egyúttal a hólyag és a végbél megfelelő zárásáért, illetve a szexuális érzékelésért is felelős. Éppen ezért lenne fontos a gátizomzat "karbantartása", erősítése még a problémák jelentkezése előtt- e cél elérésében kiváló eszköz a hüvelysúly – lásd www.ladypower.hu.


A komplex konzervatív, vagyis a süllyedéses elváltozások (cystocele, rectocele, descensus uteri) műtét nélküli terápiája három eszköz használatát igényli a hüvely- és méhsüllyedéses állapotok kezelésekor- hólyagsérv, végbélsérv, méhsüllyedés stb. Ez a terápia sem csodaszer, természetesen minél nagyobb a probléma, annál nehezebb a kisebb fokú javulás elérése is, ennek ellenére nagyon jó lehetőség, amely számos esetben hozta meg a várva várt teljes gyógyulást is.


A konzervatív terápia alappillére a szilikon kocka pesszárium, melyet a beteg reggel önállóan fel tud helyezni a hüvelybe és este leveszi azt. A szövetek így éjszaka "pihennek", regenerálódnak. Mindez óriási előnyt jelent a még ma is használatos kevésbé rugalmas anyagból készült pesszáriumokkal szemben – például Mayer gyűrű -, melyeket kizárólag nőgyógyász tud feltenni, könnyen kisebesítik a hüvelyt, gennyes folyást, fekélyeket okozhatnak és gyakran csak műtéttel távolíthatóak el, hiszen egyszerűen benőnek a hüvelyfalba.


A szilikon kocka pesszáriumot a kezelés kezdeti szakaszában kell csak viselni, míg a gátizom tartó funkcióját látja el, annak megerősödéséig – rendszerint csak idősebb hölgyek döntenek úgy, hogy a gátizom erejének növeléséről lemondva a kockát folyamatosan tovább viselik, hogy állapotuk romlása legalább megálljon, illetve panaszmentesek legyenek, míg a szilikon kocka pesszáriumot használják.


A gátizom erejének növeléséhez rendszerint szükséges a hüvelysúly, mint a konzervatív terápia második eleme, illetve a nőgyógyászati vizsgálat eredményének függvényében az elektro stimulátor használata is. A hüvelysúly tampon alakú gyógyászati segédeszköz – nem gésagolyó!-, melybe különböző súlyú betétek csavarhatóak. A hüvelysúly segítségével kontrollálható, hogy valóban a gátizomzatot húzza e össze a beteg– illetve az, hogy nem a hasizom mozgását érzékeli e tévesen a gátizomzat mozgásaként, mely gyakori hiba a gátizom torna végzésekor.
Az elektro stimulátor, mint a komplex konzervatív terápia harmadik eleme, azok számára lehet fontos, akik egyáltalán nem, vagy csak kisebb hatékonysággal képesek a gátizomzatot mozgatni. Az elektro stimulátor alapvető fontosságú a szülés során sérült idegi kapcsolatok újraéptésében.


A hüvely- és méhsüllyedés (hólyagsérv, végbélsérv stb.) kezelésére alkalmas komplex konzervatív terápiáról bővebb információ: www.ladypower.hu